Az épületeket kívülről határoló szerkezetek között az egyik legnagyobb felületű a falszerkezet. Egy átlagos családi ház esetében a teljes hűlő felületnek kb. 30%-tá teszi ki a külső falazat. Ez az arány többlakásos társasházi lakások esetén kb. 20% körüli. Ezek a számok megközelítően érzékeltetik azt is, hogy a teljes hőveszteség mekkora hányada zajlik le a külső falakon keresztül.
Ezen az oldalon néhány megközelítést mutatunk arra, hogy milyen hatása van a falszerkezet megválasztásának egy tervezett épület energia felhasználására.
Ha egy falszerkezetet energia megtakarítási szempontból vizsgálunk, az alábbi jellemzőket kell figyelembe venni:
A fentiekről részletesen olvashat a falazatok hőszigetelő képessége menüpontban.
Egy épületnél sok mindent lehet változtatni: le lehet cserélni a fűtési rendszert és a nyílászárókat, lehet napkollektort telepíteni, vagy utólagos hőszigetelést alkalmazni, de egy dolog biztos: a falszerkezet 40-50 vagy akár 100 évig ugyanaz marad.
Éppen ezért egy új épületnél az energia megtakarítás csak az egyik tényező a sok fontos szempont között.
Magyarországon ötven évvel ezelőtt a házak szinte csak kizárólag vastag, tömör falakkal épültek, vályog, kő és tömör tégla felhasználásával. Ezeket a hagyományos falazatokat nem kellett különösebben megtervezni, hiszen a gyakorlatban már bizonyítottak, így elegendő volt a jól bevált tapasztalatokat figyelembe venni.
Az utóbbi évtizedekben azonban egyre újabb és újabb anyagok és szerkezeti megoldások jelentek meg. A falazóelemek egyre vékonyabbá és könnyebbé váltak (üreges téglák, pórusbeton) ill. teret hódítottak a többrétegű falszerkezetek (könnyűszerkezetes épületek, öntött betonfalas „habházak”, stb.).
A mai összetett a falszerkezeteket nyilvánvalóan nem lehet tapasztalati alapon megtervezni, ráadásul a velük szemben támasztott követelmények is jóval összetettebbek. Felsorolni is nehéz az összes olyan műszaki szempontot, amelyeket egy új ház falszerkezetének kiválasztásakor mérlegelni kell. Az energia megtakarításnál említetteken túl a legfontosabbak a következők:
Nincs könnyű helyzetben az, akinek 40-50 év távlatában kell döntést hoznia, hiszen ehhez számos dolgot mérlegelni kell. A kivitelezés anyag és munka költsége viszonylag pontosan kalkulálható. Az épület jövőbeli rezsiköltségéhez viszont ismerni kellene az energia hordozók jövőbeli árát is.
4. Kérdés: kénytelen megoldással a második emeleti lakásomat belsőleg kell hőszigetelnem hagyományos...
Válasz:
Kedves József68!
Ha már belülről kell szigetelni egy lakást, nincs...