Gyakorlati tanácsok és esetek
Falszerkezet >
Hőszigetelő zsaluelembe öntött beton falazatok
Hőszigetelő zsaluelembe öntött beton falazat kivitelezése: betonozás előtti állapot
- Néhány sor összepattintott zsaluelem
- Behelyezett acélbetétek
Az építési rendszer műszakilag korrekt megnevezése helyett gyakran használják az angolból származó ICF rendszer elnevezést vagy az öntöttfalas rendszer elnevezést, de a köznyelvben találkozhatunk a „habház” kifejezéssel is. A magyar piacon többféle márkanévvel megtalálhatóak: IsoteQ, Prokoncept, Thermo-Block, stb.
Ezek a falazatok úgy készülnek, hogy először a hőszigetelő zsalu elemekből habarcs nélkül, kötésben felrakják a falat, legó-szerűen összepattintva az elemeket. Ezután a statikailag szükséges helyeken (pl. falsarkoknál) elhelyezik az acélbetéteket, majd az egészet kibetonozzák.
A falazó-zsaluzó elemek leggyakrabban grafit tartalmú expandált polisztirolból (EPS) készülnek formahabosítással. A grafittól kapják jellegzetes szürke színüket. A zsaluelemek belső oldalán a hőszigetelés vastagsága 5cm, a külső oldali hőszigetelés vastagsága viszont 5 és 20 cm között választható 5cm-es lépcsőkben. A külső és a belső fal között 15cm vastag hely marad a betonnak. (A hőszigetelő anyagokról részletesen a portál energia megtakarítás hőszigeteléssel témakörében olvashat.)
Hőszigetelés
Az öntöttfalas falszerkezetek kiváló hőszigetelő képességgel rendelkeznek. Ez több dolognak is köszönhető. A hőszigetelő zsaluelemek már eleve jobb alapanyagból készülnek - grafit tartalmú Neopor - mint az átlagos homlokzati hőszigetelő anyagok. Az építőelemek méretpontossága igen nagy, ezért az összepattintás után gyakorlatilag egy hézagmentes, összefüggő hőszigetelő réteg alakul ki a falszerkezet külső és belső oldalán.
Mivel a hagyományos falaktól eltérően itt nincsenek fugák, amik gyengítenék a hőszigetelő képességet, ezért ezeket a falakat hőhíd mentes falaknak is szokták nevezni.
A falazatok hőátbocsátási tényezője (U) egyetlen dologtól függ, mégpedig a külső szigetelés vastagságától. (Mivel a belső hőszigetelés ill. a betonmag vastagsága nem változik).
Megjegyezzük, hogy az érvényben lévő hőtechnikai szabályozás szerint a külső falak hőátbocsátási tényezőjének kisebbnek kell lennie, mint U=0,45 W/m2K. A mai és a várható energiaárak miatt azonban érdemes ennél jobb hőszigetelő képességű falazatot tervezni, és az U értéket 0,2-0,3-ra leszorítani.
Hőtároló tömeg
Az öntöttfalas falszerkezetek hőtároló tömege csekély, ugyanis a belső oldali hőszigetelés a mögötte lévő nehéz betonszerkezet hatását kikapcsolja.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az öntöttfalas épületek az ablakokon bejövő napsugárzás kb. 50 %-át képesek hasznosítani, ami a fűtésköltségben kb. 5 %-os megtakarítást jelent.
Az alábbi táblázatban megadjuk a belülről gipszkartonnal burkolt fal hőtároló tömegét egy négyzetméter falra vetítve.
| FALAZAT | HŐTÁROLÓ TÖMEG |
|---|---|
| Öntött falas, belső oldali hőszigeteléssel | ~10 kg/m2 |
Amikor azt vizsgáljuk, hogy az épületet egészében véve a könnyű szerkezetű épület kategóriába tartozik-e, akkor a hőtároló tömegébe nemcsak a külső falak számítanak bele, hanem a belső falak, a padló és a mennyezet is. Célszerű tehát az utóbbiakat nehéz szerkezetekkel kialakítani. (Pl. kerámiai vagy kő padlóburkolat; beton födém; beton vagy tégla belső falak.)
Erre a kérdésre főleg azért érdemes odafigyelni, hogy elkerüljük az épület nyári túlmelegedését ill. az aránytalanul nagy hűtési igényt. A külső oldali hőszigetelés egyébként a falszerkezet hőcsillapítás szempontjából előnyösek.
Télen, a belső oldalon lévő hőszigetelésnek köszönhetően az öntöttfalas épületeket könnyű felfűteni (a falak nem nyelik el a hő egy részét) ill. a falfelültek tapintásra kellemesen melegek.
A belső oldali hőszigetelés további hatása, hogy megakadályozza, hogy a falszerkezetbe bejusson a pára, vagyis maguk a falak nem lélegző falak. Ebben az esetben a gipszkarton burkolatok némiképpen javíthatják a tér komfortérzetét, de mindenképpen figyelni kell a rendszeres szellőztetésre. (Ajánlott a gépi szellőztető rendszerek beépítése.)
Teherbírás
Az így készülő falak teherbírását a kibetonozás adja. A teherbírás mértéke szabályozható a felhasznált beton minőségével és a vasalás mértékével. Tájékoztatásul megadjuk, hogy mekkora egy 2,80 m magas falszerkezet teherbírása. (Ekkora terhet bír el a fal 1 folyóméter hosszú darabja C16 betonminőség esetén, vasalás nélkül):
| FALAZAT | TEHERBÍRÁS |
|---|---|
| 15cm vastag betonmag | ~675kN/fm |
Az öntöttfalas falazatok teherbírása minimum 70%-kal nagyobb, mint a korszerű téglafalaké, az Ytong falak teherbírását, pedig 4,5 - 6 szorosan meghaladja.
Az öntöttfalas rendszerek általában két szint + tetőtérig alkalmazhatók, de megfelelő tűzvédelem esetén 5 épületszint is építhető.
A beton esetében a lassú alakváltozást jellemző kúszási tényező végértéke: 2,2
Az épület merevsége a helyszínen öntött beton falaknak köszönhetően igen kedvező. A falvastagság kisebb, mint a hagyományos falazott szerkezeteknél. (Ez fontos lehet a telek beépítettségének számításakor.)
Az egymás feletti épületszinteket célszerű azonos szerkezeti alaprajzzal kialakítani, így az építészeti térformálás viszonylag kötött. Az épület előre nem tervezett átalakítása nehezebben oldható meg, mint egyéb falazatok esetén.
Öntöttfalas épületeknél a pincefalakat általában merev, monolit vasbeton dobozszerkezetként szokták kialakítani.
4. Kérdés: kénytelen megoldással a második emeleti lakásomat belsőleg kell hőszigetelnem hagyományos...
Válasz:
Kedves József68!
Ha már belülről kell szigetelni egy lakást, nincs...