Falszerkezet >

Falazatok hőszigetelő képessége

Hőátbocsátási tényező

Minden szerkezet hőszigetelő képességét egy számmal lehet jellemezni, mely azt mutatja meg, hogy ha a szerkezet két oldalán eltérő hőmérséklet van, mennyi hő jut át a magasabb hőmérséklet felől az alacsonyabb felé (U hőátbocsátási tényező). Ha valamilyen 1 m2 felületű szerkezetnek 1,0 az U értéke, akkor ez azt jelenti, hogy ha a szerkezet egyik oldalán 0ºC a hőmérséklet, a másik oldalon 1ºC, akkor a szerkezet 1 Watt hőenergiát bocsát át.

Ez így talán még nem eléggé kézzelfogható, tehát nézzünk egy gyakorlati példát. Ha az U=1,0 hőátbocsátási tényezőjű szerkezet két oldala között 20ºC a hőmérséklet különbség, akkor az átbocsátott energia 20 watt.

fal hőátbocsátási tényező

Vagyis 1m2 szerkezeten annyi hőenergia megy át, amennyi egy 20 wattos villanyégő működtetéséhez lenne elegendő. Ha egy másik, ugyanilyen méretű anyagnak U=2,0 a hőátbocsátási tényezője, akkor az már 40 wattos villanyégőnek felel meg.

fal hőátbocsátási tényező

Vagyis 20ºC hőmérséklet különbség esetén egy 12 x 12 m-es alapterületű, 3 m magas, U= 1,0 hőátbocsátási tényezőjű ház teljes falfelületén annyi energia távozik, mintha folyamatosan világítana a fal minden egyes négyzetméterén egy 20 wattos izzó, vagyis összesen 144 db izzó!

Ha a fenti falszerkezetének hőátbocsátási tényezője 0,5 értékű lenne, akkor már csak 72 db képzeletbeli izzónak megfelelő energia távozik a falakon keresztül.

A falazatoknál többféle módon lehet meghatározni a hőátbocsátási tényezőt:
  • A tégla vagy más építőanyag U értéke: ez inkább elvi jelentőségű, mert ezen egy homogén, rések és fugák nélküli, összefüggő, az adott tégla vastagságának megfelelő, 1 nm nagyságú felület U értékét kell érteni.
  • Megépített fal U értéke: habarccsal (ragasztóval, stb.) együtt, kötésbe rakott falszerkezet 1 nm nagyságú felületének U értéke. A falszerkezet hőátbocsátási tényezőjét jelentősen befolyásolja a habarcs vagy már kötőanyag, így a megépített fal hőszigetelő képessége jelentősen eltérhet az előző elvi esettől.
  • Vakolattal együtt elérhető U érték: a megépített fal belső és/vagy külső vakolattal (ez lehet hőszigetelő vakolat, vagy normál vakolat) együtt értendő U értéke.
  • Külső hőszigeteléssel együtt elérhető U érték: a fenti esetek valamelyike, plusz valamilyen típusú és vastagságú hőszigetelés.

Csak azonos módon meghatározott hőátbocsátási tényezőjű szerkezeteket lehet összehasonlítani. A portálon a falszerkezetek bemutatásnál minden esetben normál habarccsal vagy más kötőanyaggal megépített, külső és belső oldalon is 1-1 cm vastag, nem hőszigetelő vakolattal, külső hőszigetelés nélküli falszerkezet U értékét közöljük, vagy jelezzük az ettől való eltérést.

Hőtároló tömeg

A középkorban szokás volt az ágy végébe felmelegített követ vagy téglát tenni lefekvéskor. A forró kő eltárolta és órákig sugározta vissza magából a hőt, ami az akkor fűtési viszonyok között nagyon sokat számított a komfortérzet szempontjából. Tapasztalati úton gyorsan belátható, hogy ha ugyanakkora méretű, de kisebb sűrűségű anyagot – például vízzel töltött üveget – használunk erre a célra, rövidebb ideig fogja a meleget visszasugározni.

Ugyanez a hőtárolási folyamat játszódik le nap, mint nap egy lakásban: nappal a lakásban a levegő hőmérséklete a fűtés ill. az ablakokon besütő nap hatására megemelkedik. A meleg levegő a vele érintkező szerkezeteket (a falakat, mennyezetet, és a padlót) felmelegíti, miközben a saját hőmérséklete némiképpen csökken. Éjszaka, amikor a belső levegő már lehűlt, az eltárolt hőt visszasugározzák a helyiségbe. Az épület hőtároló tömegébe a külső falakon túl beleszámítanak a belső falak, a padló és a mennyezet tömege is.

Minél nehezebb egy szerkezet annál több hőt képes eltárolni. Általános esetben egy szerkezet hőtároló tömegén a helyiség felőli 10 cm vastagságú részének a tömegét értjük. (Kivételt jelent ez alól, ha a hőszigetelés a fal belső oldalán van, hiszen ekkor a belső levegő nem képes felmelegíteni belülről a falszerkezetet.)

Az épület fajlagos hőtároló tömegét úgy számítják, hogy a teljes hőtároló tömeget elosztják a nettó fűtött alapterülettel. Ha ez az érték eléri a 400 kg/m2 értéket, akkor az épület besorolása nehéz szerkezetű, ha kisebb, akkor könnyű szerkezetű.

A nagyobb hőtároló tömegnek több hatása van:

  • napsugárzásból származó hőnyereség: a nehéz szerkezetű épületek a napsugárzásból származó hő ~75%-át, a könnyű szerkezetű épületek viszont csak az ~50%-át képesek hasznosítani
  • fűtésszabályozás: a nagy hőtároló tömegű épületet nehezebb felfűteni, de a kisebb hőmérsékletingadozás miatt egyenletesebb a fűtésszabályozás
  • nyári túlmelegedés: a kicsi hőtároló tömegű épületek levegője nyáron árnyékolás nélkül gyorsan és nagyon felmelegszik, mert a szerkezet nem tudja a hőt eltárolni

A mai korszerű falazatokra jellemző, hogy szerkezetük sokkal kisebb tömegű, mint a korábban használt építőanyagok. Így hőtároló tömeg tekintetében szükségszerűen elmaradnak a hagyományos falazatoktól.

Hőcsillapítás, hő-késleltetés:

Egy meleg nyári napon a külső hőmérséklet emelkedésével a külső falak is el kezdenek felmelegedni. A kívülről érkező meleg egy részét maga a falszerkezet elnyeli, így belülre már annak csak egy kis része jut el.

Mielőtt a fal teljes vastagságában átmelegedne, a külső hőmérséklet már lehűl, és a fal elkezdi visszasugározni a napközben eltárolt hőt. A lakások belső hőmérséklete tehát késleltetve és csillapítva követi a külső hőmérséklet napi ingadozását.

Az hogy egy-egy szerkezet mennyire képes csillapítani és késleltetni a külső hőmérséklet ingadozását az attól függ, hogy mekkora az átmelegedett rétegek tömege. A kiegészítő hőszigeteléssel ellátott falszerkezetek hőcsillapítás szempontjából előnyösek.

Hőhíd

A fűtött tereket határoló felületek (falak, födémek, padló) „gyenge pontjai”, ahol az átlagnál jóval nagyobb a hőveszteség, így a belső felület jóval hidegebb, mint egyéb helyeken.

Tipikus hőhidak pl. a külső épületsarkok, az ablakkávák, az erkélylemezek becsatlakozási vonala, a falazatba beépített acél vagy beton pillérek, a lábazatok…

Ha a falazáshoz habarcsot használnak, akkor a fugák hőhidat képeznek a falazatban, így lerontják annak hőszigetelő képességét. Ez a hatás különösen a hagyományos falazóhabarcs esetén jelentős, míg hőszigetelő habarcsnál kevésbé. Ezeknek a hőhidaknak a csökkentése volt a cél akkor, amikor kifejlesztették a milliméter pontosságú falazóelemeket. Ezekhez a falazatokhoz 80-90% -kal kevesebb habarcs szükséges vagy akár ragasztóhabbal is falazhatóak.

A hőhidak azért érdemelnek figyelmet, mert jelentősen megnövelik az épület hőveszteségét, ill. bizonyos esetekben a belső felületükön penész jelenhet meg.

Kérdezzen szakértőinktől!

10. Kérdés: Tiszteletem! Családi ház építése előtt állunk. A fűtési rendszer mindig is egy elég...

Válasz:

Kedves Gábor!

A felületfűtés alkalmazásával mindenképpen további...

Tovább
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből kaphasson információkat a Partner Adatbázisban szereplő cégek nagyobb akcióiról, és az energia megtakarítási módszerek legfrissebb híreiről!

Mehet