Gyakorlati tanácsok és esetek
Falszerkezet >
Könnyűszerkezetes faházak
Könnyűszerkezetes faház vázszerkezete vázkitöltő hőszigetelés nélküli állapotban
A könnyűszerkezetes ház elnevezés mellett gyakran használják a készház, gyorsház elnevezéseket is, de a köznyelvben találkozhatunk a szerelt faház kifejezéssel is. Ezek az elnevezések szemléletesen fejezik ki az épületek szerkezeti felépítését és a kivitelezési sajátosságait.
A könnyűszerkezetes házaknál maga a falszerkezet alapvetően két fő részből áll: a teherhordó favázból és a közötte elhelyezett hőszigetelő anyagból. Ez többnyire szálas hőszigetelés, pl. kőzetgyapot, de lehet polisztirol vagy akár befúvott cellulóz is. Részletesen erről a portál új épület falainak hőszigetelése pontjában olvashat.
Ugyanúgy, mint a hagyományos falaknál a falszerkezet itt is kap egy külső-, és egy belső felületképzést. A fal külső oldalán manapság már minden esetben készül külső oldali kiegészítő hőszigetelés is.
Hőszigetelés
Könnyűszerkezetes faház falszerkezet rétegei
Bármennyire is jó hőszigetelőnek számít a fa a természetes anyagok között, hőszigetelő képessége elmarad a vázkitöltő hőszigeteléshez képest, vagyis a faváz tulajdonképpen hőhíd a szerkezetben.
Ezért a fal külső oldalán manapság már minden esetben készül külső oldali kiegészítő hőszigetelés is, ami egyrészt tovább javítja a szerkezet hőátbocsátási tényezőjét, másrészt megszünteti a faváz hőhíd jellegét, ugyanis az így nem érintkezik az áthűlő külső vakolattal. A felhasználható hőszigetelő anyagokat lásd a hőszigetelő anyagok pontban.
Ezzel a kialakítással a vázas falszerkezetek kiváló hőszigetelő képességgel rendelkeznek.
A falazatok hőátbocsátási tényezője (U) a következő tényezőktől függ:
- a vázkitöltő hőszigetelés vastagságától
- a külső szigetelés vastagságától
- falvázoszlopok távolságától és méretétől
A mellékelt ábrában tájékoztató jelleggel megadjuk, hogy milyen hőszigetelő képessége van egy átlagos falszerkezetnek önmagában ill. különböző vastagságú kiegészítő külső hőszigeteléssel. A vázszerkezetnél az átlagosnak tekinthető adatokat vettük figyelembe (7 x 15 cm falvázoszlop, 60 cm oszloptávolság, 15 cm vázkitöltő hőszigetelés). A külső hőszigetelésnél normál expandált polisztirol hőszigetelést (EPS) vettünk figyelembe.
Megjegyezzük, hogy az érvényben lévő hőtechnikai szabályozás szerint a külső falak hőátbocsátási tényezőjének kisebbnek kell lennie, mint U=0,45 W/m2K. Érdemes azonban ennél jobb hőszigetelő képességű falazatot tervezni, és az U értéket 0,2-0,3-ra leszorítani.
Hőtároló tömeg
Az épületszerkezetek hőtároló tömege annál nagyobb, minél nagyobb a sűrűségük. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a könnyűszerkezetes falak hőtároló tömege jóval kisebb, mint a falazott szerkezeteké. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a könnyűszerkezetes épületek az ablakokon bejövő napsugárzás kb. 50 %-át képesek hasznosítani, ami a fűtésköltségben kb. 5 %-os megtakarítást jelent.
Az alábbi táblázatban megadjuk a belülről gipszkartonnal burkolt falszerkezet hőtároló tömegét egy négyzetméter falra vetítve.
| FALSZERKEZET | HŐTÁROLÓ TÖMEG |
|---|---|
| Könnyűszerkezetes fal | ~10 kg/m2 |
Mivel ennél az építési rendszernél nemcsak a külső falak, hanem a belső falak és a födém tömege is kicsi, ezért a hőtároló tömeg alapján mindenképpen a könnyű szerkezetű épület kategóriájába esnek. Ez azt jeleneti, hogy külön figyelmet kell fordítani arra, hogy elkerüljük az épület nyári túlmelegedését ill. az aránytalanul nagy hűtési igényt. Télen viszont a könnyűszerkezetes épületeket gyorsabban fel lehet fűteni (a falak nem nyelik el a hő egy részét) ill. a falfelültek tapintásra kellemesen melegek. A külső oldali kiegészítő hőszigetelés kedvező a hőcsillapítás szempontjából.
A könnyűszerkezetes falaknál a belső burkolat alatt párazáró fólia van, ami megakadályozza, hogy a falszerkezetbe bejusson a pára, vagyis maguk a falak nem lélegző falak. Ebben az esetben a gipszkarton burkolatok némiképpen javíthatják a tér komfortérzetét, de mindenképpen nagyon figyelni kell a rendszeres szellőztetésre. (Ajánlott a gépi szellőztető rendszerek beépítése)
Teherbírás
A fa az egyik legősibb építőanyag. Szilárdsága a rostokkal párhuzamosan (a növekedés irányában) meglepően nagy. A fa az egyik legjobb hőszigetelő anyag a természetes anyagok között. Nincs sugárzása, emissziója, elektrosztatikus töltése.
A faanyag tulajdonságai azonban rendkívüli mértékben függnek a nedvességtartalomtól. Tartószerkezet csak minőségi, üzemben szárított faanyagból készülhet. Az építőanyag telepeken kapható fa nedvességtartalma általában túl nagy (12-15%), ez falszerkezethez nem használható, ugyanis az ilyen anyag szilárdsága, tartóssága nem biztosított. A nedves fát gyakran különféle gombák, rovari kártevők károsítják.
Nagyon fontos tudni, hogy Magyarországon csak érvényes megfelelőség igazolással (ÉME engedéllyel) rendelkező terméket szabad beépíteni (3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet értelmében). A könnyűszerkezetes házaknál nemcsak a beépítendő anyagokat vizsgálják, hanem a falszerkezetet is, beleértve az épület statikáját, tűzállóságát, hőtechnikai tényezőit, stb."
A fal teherhordó vázszerkezete emelet magas fa oszlopokból áll. Az oszlopok keresztmetszeti mérete a gyártók szerint eltérő, de a leginkább szokásos méretek: 5cm x 15cm, 7cm x 15cm, 10cm x15cm, 5cm x10cm, 7cm x12cm.
A faoszlopok távolsága szintén az adott gyártótól függ, de alapvetően összefüggésben van a keresztmetszeti méretekkel is. Minél kisebb az oszlop keresztmetszete, annál közelebb kell őket egymáshoz elhelyezni. Általában az oszloptávolságok ~50- 60 cm közöttiek.
A falszerkezet teherbírása alapvetően a fenti paraméterektől függ. Az alábbiakban megadjuk, hogy mekkora terhet bír el egy átlagos, 2,80 m magas favázas falszerkezet 1 fm hosszú darabja.
| FALSZERKEZET | TEHERBÍRÁS |
|---|---|
| Falvázoszlop keresztmetszeti mérete: 7cm x 15cm Oszlopok távolsága: 60cm |
~110 kN/fm |
A könnyűszerkezetes rendszereket általában a földszint + tetőtérig alkalmazzák. Ennél több szint építése is megvalósítható, de ez már jelentős költségnövekedéssel jár. Favázas épületeknél a födém-, és a tetőszerkezet is fából készül. Ha a tetőteret nem építik be, a lakószint feletti mennyezetet csak egy gipszkarton burkolattal szokták kialakítani, amit a tetőszerkezet alsó elemeire rögzítenek. Ebben az esetben természetesen maga a padlás sem terhelhető.
Vázas épületek esetén külön figyelmet kell fordítani a pincefalak kialakítására. Maguk a pincefalak –ugyanúgy, mint falazott épületeknél - készülhetnek tömör téglából, ill. a monolit beton vagy vasbetonból. Itt azonban a pincefal sokkal kisebb leterhelést kap felülről, mint hagyományos falazattal készülő házaknál, ezért önmagukban nem képesek felvenni az oldalirányban ható terheket (földnyomást, esetleg talajvíznyomást). Ezért a vázas épületek pincefalait méretezett vasbeton szerkezetekkel kell megerősíteni, külön statikai terv alapján.
4. Kérdés: kénytelen megoldással a második emeleti lakásomat belsőleg kell hőszigetelnem hagyományos...
Válasz:
Kedves József68!
Ha már belülről kell szigetelni egy lakást, nincs...